Amíg mások egyre azon törik maguk, hogy rájöjjenek kis ego komplexusuk hová és meddig tart, addig én baszhatom a kollektív tudatom. De telibe, hátulról. Ez persze paradox, mert az a nem mindegy, én szeretnék beolvadni, vagy ők. Lényeg a lényeg, amíg potenciálisan magunkban hordozzuk annak a lehetőségét, hogy egy kicsit is felsértsük a másikat, itt mindenki félni fog. Márpedig ez egy velünk született adottság, ergo nemhogy egymásba olvadunk, hanem egymáshoz sem szólunk(inkább).
No comments:
Post a Comment